NYELV VÁLASZTÁS / ALEGE LIMBA
HU        RO
ÉLŐ ADÁS
>>
Istentiszteleteink időpontjai:
Csütörtök: 19.00 óra
Vasárnap: 16.00 óra
>> Istentiszteleteink helyszíne:
Nagyvárad, Ady Endre utca 6. szám
ISTENTISZTELETEK
TELJES ARCHÍVUM
november
16
péntek
VIDÉKI GYÜLEKEZETEK
INFO
IMAKÉRÉS
KÜLDÉS
TÁMOGASSA ÖN IS TEVÉKENYSÉGEINKET

HOGYAN?

 

Nagyvárad, (románul Oradea, németül Grosswardein, szlovákul Vel'ký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין)
municípium a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Az Osztrák–Magyar Monarchiában Bihar vármegye központja volt,
jelenleg a romániai Bihar megye székhelye. A település a régió legnagyobb városa, a 2002-es népszámláláskor 206 614 lakosa volt,
amiből 27%-a magyarnak vallotta magát, ami 56 985 lakost tesz ki.

 

TÖRTÉNETE

Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.
 
1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)


1390. május 20-án a királyi pár jelenlétében állították fel Szent László aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali, szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.


1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthori Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-ben Sigbert Heister tábornagy szabadította fel a várost.


 

Forrás: hu.wikipedia.org